Koronavírus-mítoszok, amelyeket nem szabad hinned

Tartalomjegyzék:

Koronavírus-mítoszok, amelyeket nem szabad hinned
Koronavírus-mítoszok, amelyeket nem szabad hinned

Videó: Koronavírus-mítoszok, amelyeket nem szabad hinned

Videó: Koronavírus-mítoszok, amelyeket nem szabad hinned
Videó: МАЛЬДИВЫ, которые в самое сердце. Большой выпуск. 4K 2023, November
Anonim

A koronavírus-járvány a hamis egészségügyi tanácsok, a vírus eredetével, az általa okozott tünetekkel és az emberekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos spekulációk végtelen listáját hozta létre. Bár a tudósok és az orvosok még mindig azon dolgoznak, hogy kiderítsék a fertőzés terjedésének és az emberre gyakorolt hatásának minden pontos mechanizmusát, még mindig vannak olyan széles körben elterjedt mítoszok, amelyeket nem szabad elhinni, mert tudományosan megalapozatlanok.

Tévhit: Van oltás a COVID-19 ellen, de azt rejtik

A Johns Hopkins Institute szakértői szerint még nem létezik vakcina az új koronavírus ellen. Különböző szakemberek a világ minden tájáról dolgoznak a megalkotásán, de felfedezése még nem tény. Sőt, nem csak technológiai időre van szükség az előállítása, hanem emberi tesztek elvégzésére is, hogy maximalizálja a hatékonyságát minimális hosszú távú egészségügyi mellékhatásokkal.

Mítosz: A COVID-19-et emberek hozták létre és bocsátották ki

Ez a mítosz a legelterjedtebb világszerte. Felmérések – így hazánkban is – azt mutatják, hogy az emberek legnagyobb százaléka úgy gondolja, hogy a vírus laboratóriumi körülmények között keletkezett. A tudósok azonban egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a vírusok mutálódnak, változnak, és az egyetlen lehetséges lehetőség annak a lehetősége, hogy az új koronavírust ilyen módon átterjedjék emberre. Az emberiség évezredek óta különféle vírusokkal él, ami tudományosan bizonyított, és a jövőben is meg fog történni.

Tévhit: Ha 10 másodpercnél tovább nem bírja visszatartani a lélegzetét, akkor COVID-19-je van

Ez a mítosz a koronavírus-fertőzés okozta légszomj jelenlétének vagy hiányának meghatározására szolgáló módszer hiányosságai miatt jelent meg. Igaz, hogy az embernek nehézségei vannak a mély lélegzetvétel és a lélegzetvisszatartás során, de csak akkor, ha a fertőzés elérte az alsó légutakat, és a tüdőszövet károsodást szenved. Teljesen lehetséges, hogy megfertőződik a COVID-19-cel, de légszomjat nem tapasztal.

Mítosz: A Kínából importált és rendelt termékek megfertőzhetnek

A COVID-19 elsősorban folyékony cseppek és testnedvek útján terjed. Technikailag nincs mód arra, hogy a vírus túléljen tárgyakon addig, amíg a rendelések Kínából a világ bármely pontjára eljutnak.

Mítosz: A testhőmérséklet változása megölheti a vírust

Egyesek úgy vélik, hogy a koronavírus elpusztul a test felmelegítésével. Ez egyáltalán nem igaz. Nem számít, hogy felmelegszik-e vagy sem, mert egyes betegeknél a testhőmérséklet nagyon magasra emelkedik a betegség következtében, de ez a legkevésbé sem pusztítja el a vírust.

A tudósok úgy vélik, hogy bár a vírus szezonális jellegű, és télen aktívabb, nincs bizonyíték arra, hogy nyáron elpusztulna. Mint tudjuk, az összes többi ismert vírus a hideg hónapokban a legaktívabb, de a közelgő nyár miatt nem tűnnek el a földről.

Mítosz: A szúnyogok átvihetik a koronavírust emberről emberre

Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a koronavírus nem terjed a véren keresztül. Ezért nincs ok azt hinni, hogy a szúnyogok terjeszthetik a fertőzést.

Ajánlott: